Szobrok és emlékművek
Búsuló kuruc szobra
Damkó József alkotása az 1703-as halasi csata kuruc halottainak emlékére, az ország első, és sokáig egyetlen köztéri kurucszobra volt.
Cím: 6400 Kiskunhalas Kossuth u., Bercsényi u. kereszteződésében
Csipkevarrók szobra
A Csipkeház bejáratánál található a Csipkevarrók című szobor. Az alkotás Markovits Máriát és Dékáni Árpádot ábrázolja. A szobor Mózer Ilona és Barth Károly műve és 1994-ben készült.
Cím: Kossuth utca 37.
Halasi Vénusz
Péter Zsuzsa szobrászművész alkotása. Eredetileg a Semmelweis téren állították fel 1978. szeptember 16-án a bronz szobrot. A képzőművészeti világhét megyei megnyitója alkalmából készült a szobor. Jelenleg a Kiskunhalasi Semmelweis Ignác Kórház bejáratánál található.
Cím: Dr. Monszpart László utca 1.
Hősök szobra (Az Első világháború hősi halottainak emlékműve)
A felállítás ideje: 1926. jún. 13. A korabeli fényképek és leírások alapján több százan vettek részt az ünnepségen, Horthy Miklós kormányzó is jelen volt. Az emlékművet leleplezte dr. Thuróczy Dezsõ polgármester, ünnepi beszédet mondott báró Prónay György nemzetgyűlési képviselõ. Az emlékművet Hikisch Rezső építész tervezte, a mészkő szobrokat Szentgyörgyi István szobrászművész faragta.
Cím: Hősök tere
II. világháborús emlékmű
Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotása. Az 5,2 méter magas vasszerkezetű vörösréz borítású oszlopon kb. 1000 elesett katona, mártír, áldozat neve szerepel. 1991. november elsején az avató beszédet Tóth Zoltán polgármester mondta. Az emlékmű oldalain található neveket Vass Lajos iskolaigazgató gyűjtötte és ajándékozta a városnak. Az utcakő talpazatot és a hozzá vezető utakat Székely Tibor tervezte. Az emlékmű felállításával kapcsolatos munkákat a Városvédő Egyesület fogta össze, Dóka József, Dóczi Károlyné, Rácz-Fodor Mihály és Székely Tibor irányításával.
Cím: Hősök tere
Női lovas szobra
Az 1953. augusztus 20-án felavatott Népstadionhoz kapcsolódva – számos sport témájú alkotás készült. Az állomásépület keleti, illetve nyugati bejárata elé, a széles lépcsőfeljárat két végére Szabó Iván egy női, illetve Pátzay Pál egy férfi lovast ábrázoló szobra került volna. Mindkét alkotásnak 1953-ban készen állt már a gipszmintája, s a következő évben bronzba is öntötték őket. Így a két szobor ma is látható. Szabó Iván alkotását, a Sportlovasnőt 1972-ben Kiskunhalas központjában állították fel, Pátzay műve, a Sportlovas Budapesten maradt. A halasi szobor talapzatán 2010-ben a 40. Nemzetközi Díjugrató Lovasverseny részeként avatták fel a Halas Lovas Magyar Bajnokai Falat. Tóth Balázs alapító célja azt volt, hogy a három márványtáblán elhelyezett lovasok neveivel örök emléket állítson azoknak a halasi lovasoknak, akik a lovassportok bármely szakágában, bármely korosztályában egyéni vagy csapat magyar bajnoki címet értek el 1950 és 2010 között. 131 név és 65 évszám jelzi azt a gazdag sportmúltat, amit a kiskunhalasi lovassport képvisel.
Cím: Hősök ligete
Weboldal: www.lovasok.hu
Országzászló emlékmű
Az Országzászló emlékművet 1935. május 26-án avatták fel, majd az 1950-es években átépítették, az eredeti turulszobrot és koronát a Thorma János Múzeumba vitték. Az 1980-as években lebontották, 2001-ben pedig régi fotók alapján, Székely Tibor építész és Faragó János kőszobrász közreműködésével rekonstruálták, 180 fokkal elfordítva az eredetihez képest. A 12 méter magas zászlórudat 2001. augusztus 20-án avatták újra.
Az országzászló-állítás mozgalom az 1930-as években indult Urmánczy Nándor kezdeményezésére, emléket állítva a trianoni békeszerződésnek. A halasi emlékmű különlegessége, hogy nem került vissza a korabeli felirat, viszont az önkormányzat előírja, hogy a lobogót állandóan fel kell vonni, és bizonyos emléknapokon (június 4., október 6., november 4.) félárbocra kell engedni.
Cím: Hősök tere
Szabadság emlékmű
A kiskunhalasi Szabadság emlékművet 1975-ben állították hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. Márton László szobrász „Hírnök” alkotása és a „Három Tavasz” emlékmű a forradalmi tavaszok jelképeként hirdetik a szabadság eszményét.
Cím: Semmelweis tér
Kun Madonna szobor
A Kun Madonna szobrot 2009. szeptember 13-án emelték a Csetényi parkban. Az alkotás Szalai József és Tarjányi Gábor munkája, egy 13 tonnás faragott kőtömbből készült. A szobor a kun hagyományok és a szülőföldhöz való ragaszkodás jelképe.
Cím: Dr. Monszpart László utca 5
Petőfi Sándor szobor
A Petőfi-szobor a Református Imaház és a központi buszpályaudvar közötti téren található. Az 1978. szeptember 17-én felállított szobrot bronzlemez domborítással hegesztették. A Képzőművészeti Világhét rendezvényei keretében avató beszédet mondott: Dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök diákok, tanárok, meghívott vendégek és a város lakossága, mintegy 100 fő előtt. A szobrot Mihály Gábor városunk ösztöndíjas szobrásza készítette. Maga a szobor 160 cm magas, a talapzat pedig 43x75x190 cm méretekkel rendelkezik, amely téglából épült. A talapzaton található réztáblán a következő felirat olvasható: Petőfi Sándor. Alkotó: Mihály Gábor szobrászművész. Felállítva: 1978. A szobor tulajdonosa Kiskunhalas Város Önkormányzata.
Mihály Gábor Petőfi-szobra az egyik legkiválóbb szobrászművészeti alkotás a Kiskunságon. Ezzel az alkotással a szobrász méltó emléket állított a 19. század egyik legnagyobb magyar költőjének, Petőfi Sándornak.
Cím: Magyar utca, A Református Imaház és a buszállomás közti téren
Szégyenkő
A kiskunhalasi bazalt szégyenkő a református templom mellett található. A 17. században volt használatos. Most két műkő állványon van. Az országban számos helyen található hasonló (középkori) büntetési eszköz a templomok mellett. Márványtáblája szerint a következő funkciót töltötte be:
Eredetileg a templomban a bejárat mellett volt, erre a kőre ültették, vagy állították közmegvetésre azokat, akiket valamely vétekben bűnösnek ítéltek. Pl. vasárnap munkát végez, lop, házasságtörő, parázna, hazudik, káromkodik, felebarátját sérti, szidalmazza. Ez a büntetésforma 1792-ig állt fenn.
„A fekete szégyenkőre, állították, vagy ültették fekete lepellel letakarva a templomban az eklézsiakövetésre ítéltet. Az utolsó eset emléke 1792. február 20-áról maradt fenn.”
A kiskunhalasi szégyenkő egy letűnt korszak büntetés-végrehajtási eszköze. Turisztikai látványosság is.
Cím: Hősök tere 2., A református templom mellett
Nagy Szeder István mellszobor
Kiskunhalas díszpolgárának, Nagy Szeder Istvánnak (mérnök, helytörténész, politikus) állít emléket a Városháza oldalában található mellszobor, a Hősök terén, az I. világháborús emlékművel szemben. Nevéhez fűződik, hogy 1956-ban megakadályozta a halasi események vérontásba torkollását, ezért a város történetében elévülhetetlen érdemeket szerzett.
Cím: Hősök tere, Az I. Világháborús emlékművel szemben, a Városháza oldalában.
Batthyány Lajos és aradi vértanúk emlékműve
Az emlékművet 1999. október 6-án avatták fel a Thorma János Múzeum közvetlen közelében. A mészkő táblán 14 darab, 20 cm átmérőjű bronz plakett látható, amelyeket Bartos Endre bajai szobrászművész készített, míg az emléktáblát Csák Attila pátyi szobrászművész alkotta. Az emlékhely a forradalom és szabadságharc mártírjainak állít emléket, szoros kapcsolatban a múzeumban látható Thorma János monumentális festményével, az „Aradi vértanúk, október hatodika” című alkotással.
Cím: Bokányi Dezső utca 1.
Madaras Lány szobor
A Martonosi Pál Városi Könyvtár északi oldalánál található bronzból készült szobrot 1973. augusztus 18-án helyezték el.
Az avató ünnepségen beszédet mondott Vass Lajos igazgató, a Városi Művelődési Bizottság elnöke. A madarat a tenyerében tartó leány a béke, a barátság jelképes megfogalmazása. Az alkotás ünnepélyes felavatása az alkotmány ünnepének tiszteletére történt a megjelent vendégek, lakosok és diákok, mintegy 100 fő előtt.
A szobor tulajdonosa Kiskunhalas Város Önkormányzata. Városunk egyik legszebb, bronzból öntött szoborértéke a Madaras lány szobor. A könyvtár mellett történt elhelyezése méltó megkoronázása a kultúra szerepkörének hangsúlyozására.
Cím: Szövetség tér, A Csipkeház mögötti parkban a könyvtár mellett.
II. Rákóczi Ferenc mellszobra
A mellszobor, amelyet Andreas Papachristos készített a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium előtt áll. A bolgár mészkőből készült szobrot 1976. május 10-én állították fel. A talapzata 40X40X144 cm méretekkel rendelkezik, maga a mellszobor 66 cm nagyságú. A felirat a talapzaton: II. Rákóczi Ferenc 1676-1735. Rákóczi születésének 300. évfordulója (1996) alkalmából avatták fel a mellszobrot. A mellszobor tulajdonosa Kiskunhalas Város Önkormányzata.
Cím: Kossuth Lajos u. 39.
Szilády Áron mellszobor
Szilády Áron (1837–1922) református lelkész, irodalomtörténész, az MTA tagja és Kiskunhalas országgyűlési képviselője volt. Munkássága meghatározó szerepet játszott a város fejlődésében: nevéhez kötődik a főgimnázium megalapítása, a múzeum létrehozása és a gimnázium új épületének megépítése. Mellszobrát 1927-ben avatták fel, jelenlegi helye a református templom mellett, a Szilády Áron utca 1. szám alatt található.
Szilády Áron utca 1